Tinédzser korba lépett a Wikipédia
Tíz évvel ezelőtt egy "helló világ" üzenettel elindult a Wikipédia, amelyet igazából csak piszkozat-gyártásra akartak használni.
Mint sok más webszolgáltatás, a Wikipédia története is egy „Hello World” bejegyzéssel kezdődött körülbelül tíz évvel ezelőtt, 2001. január 15-én. „Emlékszem, hogy mikor a Wikipédia első napján begépeltem a helló világ szöveget, mint első bejegyzést, a fejemben folyamatosan azok a gondolatok kavarogtak, hogy vajon milyen messze juthatunk el. Az volt az álmunk, hogy egy mindenki számára elérhető ingyenes enciklopédiát teremtsünk” – emlékezett vissza Jimmy Wales, az oldal alapítója a Wikimédia Magyarország Egyesület által szervezett konferencia résztvevőinek címzett videóüdvözletében.
Nem ezt akarták
A teljes valóság az, hogy a kezdetekben a Wikipédiára teljes mértékben háttérrendszerként gondoltak. Jimmy Wales és társai ugyanis korábban már belekezdtek egy online enciklopédia készítésébe, amely nem volt más, mint a Nupedia. Utóbbiban azonban meglehetősen nehéz volt a szerkesztés, így elindították a Ward Cunningham wiki formátumára épülő wikipedia.com-ot 2001. január 15-én.
Idővel viszont a Nupedia teljes bukásnak bizonyult: több év alatt csak néhány szócikke született. Az új rendszerben ellenben már az első hónapban ezer, márciusig háromezer, az első évben pedig húszezer szócikket vittek fel a szerkesztők. A projekt szervezői idővel ráeszméltek, hogy a piszkozat-gyártó platformjuk jóval sikeresebb a kiindulási rendszerüknél, így leállították a Nupedia-t, és a Wikipédiát helyezték előtérbe.
Ne gondoljuk azonban azt, hogy a rendszer hatalmas áttörést ért volna el az első éveiben. Nem így volt. „2001-ben csatlakoztam a Wikipédiához, de 2002 és 2003 között teljesen inaktív voltam. Csak figyeltem, hogy mi történik. Akkor még szentül hittem, hogy ez nem működhet” – emlékezett vissza Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation új közösségek megszólításáért felelős igazgatója a budapesti konferencián. A Wikipédia 64 fizetett dolgozójának egyike később elmondta, hogy szkepticizmusát a szócikkek gyenge minősége erősítette.
A közösségi gyűjtemény fizika szócikkében például anno csak annyi állt: „A Fizika egy nagyon tág témakör” (ezt az állapotot szerencsére a web.archive.org is rögzítette). Svédországról pedig csak annyit tudott a Wikipédia, hogy svédek lakják, akik svédül beszélnek, és az ország fővárosa Stockholm. Érdemes még átböngészni a Harvard egyetem által kigyűjtött első 1000 bejegyzést is, amelyek inkább mulatságosak, mint érdekesek. A kezdeti nehézségek ellenére azonban a szolgáltatás egy idő után beindult: egyre többen látogatták, nőtt a szerkesztők száma és egyúttal a minőség is. Ennek a körforgásnak hála az online enciklopédia elnyerte azt a formáját, amit ma is ismerünk.
Igazi nagyhal
Napjainkban már a Wikipédia a világ ötödik legnagyobb weboldalcsaládja. A Comscore novemberi jelentése alapján oldalai (nemzeti változatok és egyéb projektek) havonta 411 millió egyedi látogatóval rendelkeznek, míg összehasonlításképpen a Google 970 millió, a Facebook 647 millió személyt csábít valamely szolgáltatására egy hónap alatt. Napjainkban az angol változatnak mintegy 3,5 millió szócikke van, az összes nyelvi változat pedig közel 17 millió szócikket és 7,5 millió médiafájlt tartalmaz.
A növekedéssel párhuzamosan megemelkedtek a fenntartási költségek is. A kezdetben Jimmy Wales cége még fedezni tudta a kiadásokat, ám később, 2003-ban a nonprofit Wikimedia Foundation vette át az üzemeltetést. Az oldal amerikai és hollandiai gépparkjaiban dolgozó 424 szerver és a 64 fizetett alkalmazott évi tízmillió dolláros költségvetését évről-évre adományokból fedezik (legutóbb is összedobta a közösség a kért 16 millió dollárt).
