Nem beszél nyelveket, de olcsó és jó munkaerő a magyar
Az IBM felmérése szerint nem szívesen vállal távmunkát a magyar, nincs gyakorlati nyelvtudása és ötven felett egyáltalán nem szívesen tanul. A most kiadott „fehér könyv” a válságból való kilábalásra is keresi a válaszokat.
A Magyarországon működő külföldi cégek úgy látják, hogy az olcsó munkaerő, a jó szellemi tőke még mindig vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot. Igaz, ki kell emelni, hogy az oktatás egyre kevésbé tölti be azt a szerepet, hogy kiszolgálja a cégek igényeit, ugyanis a felsőoktatási, valamint a felnőttképzési intézmények egyszerűen nem mérik fel a cégek igényeit.
Az IBM összefoglaló tanulmánya szerint az Európai Unióban egyre inkább a magasan képzett, a gazdasági és technológiai változásokra gyorsan reagálni képes munkavállalókra lesz igény, hiszen a magas szintű végzettséget igénylő állások aránya 2020-ra el fogja érni az összes munkahely körülbelül egyharmadát, míg a középfokú végzettséget igénylők aránya az 50 százalékot. Éppen ezért a tanulásra, az új ismeretek megszerzésére törekvő egyéni stratégiák szolgálhatják a leghatékonyabban a társadalom, a gazdaság immunitását a fejlődéskilengésekkel
szemben.
A tanulmány több, a magyar munkavállalókkal kapcsolatban tényként kezelt sztereotípiára is rácáfol, s számos fontos pozitívumot tár fel: a megkérdezettek közel 70 százaléka szeretné kipróbálni magát más feladatkörben, valamint érdeklődéssel várja új munkafolyamatok beindítását. Több mint felét hiába kecsegtetnék jobb ajánlatokkal, kitartana munkahelye mellett, és negyed részük tíz évnél is tovább szeretne a cégnél maradni. A felmérésben részt vevők 86 százaléka úgy látja, hogy a munkaköréhez tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felelősségvállalásra van szükség. Ezen túl a válaszolók 87 százaléka mondja azt, hogy munka közben segítik egymást, s 60 százalékuk jobban kedveli a csoportban, mint az egyedül végzendő munkát.
A kedvező tendenciák mellett a tanulmány a legfontosabb negatívumokra is rávilágít: A magyar munkavállalók mobilitási hajlandósága elmarad az európai átlagtól; mindössze 36 százalék ingázna nagyobb távolságra az állása kedvéért. Kihasználatlan több társadalmi réteg potenciálja, köztük az állami gondozottak, a romák és az idősebb korúak csoportjai, emiatt igen alacsony a foglalkoztatási arány.
A gátló tényezők közül ki kell emelni, hogy a magyar munkaerő nem nyitott a technológiai újítások iránt, megtorpan a nagyobb technológiai váltások idején. Sajnos meglepő módon ezt nem támogatja, nem igényli a magyarországi foglalkoztatók többsége sem.
Szakképzési rendszerünk általában csak a rövidtávú érdekeket szolgálva nem helyez elég hangsúlyt a piaci igények kielégítésének, a munkavállalók új típusú kompetenciáinak, készségeinek fejlesztésére. Az oktatási rendszer nem megfelelő képzettségű szakembereket bocsát ki, a modern gazdaság igényeinek megfelelő készségeket felépítő oktatás alig folyik a reguláris oktatás keretei között.
A magyarországi cégek közel négyötöde a 9-49 főt foglalkoztató vállalati kategóriába tartozik. E cégek 35 százaléka nem vezetett be semmilyen szervezeti innovációt az elmúlt három évben.
A munkaképes korú lakosság alig 57 százaléka dolgozik vagy keres munkát, míg ez az arány a skandináv országokban eléri a 70-76 százalékot. Hazánkban a hozzávetőlegesen 3,8 millió foglalkoztatottból körülbelül mindössze 1,2 millió fő fizeti meg a tényleges keresete utáni adót és járulékot, miközben Magyarország majdnem kétszer annyit költ nyugdíjra, mint a többi visegrádi ország.
Európa és mi
Az Európai Unió átlagával együtt mozogva jelenleg sajnos Magyarországon is folyamatosan növekszik a munkanélküliség, ám ez a tendencia különösen a pályakezdő fiatalok és az 50 év felettiek körében erős.
A növekvő munkanélküliség és a munkaerő-kereslet ugyanakkor egyszerre van jelen. Utóbbi különösen igaz a kékgallérosok körében. Ennél a rétegnél óriási gondot jelent a különböző technológia-váltásokból eredő gyors alkalmazkodó-készség, nyitottság hiánya. Az új munkahelyek 80-90 százalékához egyre megújuló ismeretek és képesség szükségesek. Ennek az állandó alkalmazkodóképességnek a kultúrája hiányzik az idősebb, de a fiatalabb munkavállalókból is. Utóbbiakat nem készíti fel erre az oktatási rendszer, míg
az 50 év felettiek számára ez nem volt elvárás az aktív korukban. Ezzel szemben, sajnos ez a törekvés a legritkább esetben jelenik meg az éppen munkát kínáló vállalkozások rövidtávú érdekeit kiszolgálni kívánó oktatási, szakképzési rendszerben.
A munkavállalás és a munkaerő-kereslet területi megosztottságát kevésbé ellensúlyozza a magyar társadalom alacsony szintű mobilitási hajlandósága, amit napjainkban – döntő mértékben – az iskolázottság szintje és az otthonról hozott kulturális tőke befolyásolja.
Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi vállalatoknak mindössze 31 százaléka nyújt képzést a munkavállalók számára, szemben az EU közel 60 százalékos arányával. A magyar munkavállalóknak mindössze 18 százaléka vesz részt szakképzésben, miközben az európai uniós átlag 32 százalék. A gazdasági növekedés igen fontos területe a vállalkozói aktivitás. Ennek mértéke szoros kapcsolatban van a munkahelyteremtéssel és a gazdasági növekedéssel. A már működő cégek vállalkozói aktivitásának fokozása a gazdaságpolitikai törekvések prioritásai közé tartozik Európa minden országában.
A vállalkozói, innovatív cégek az összes magyarországi cég mintegy 11 százalékát adják ki. Magyarországon a közép- és kisvállalkozások foglalkoztatják a dolgozók körülbelül 70 százalékát a GDP egyötödének megtermelése mellett, így innovációs, vállalkozói aktivitásuk szintén kulcselem a foglalkoztatás javításában, szerkezeti átalakulásban.
Ötven felett?
A pozitív munkaerő piaci kép radikális megváltozása az 50 éves kor felett következik be. Sajnos az idősebb korosztály többsége már nem tervez hosszútávra, ami azért elszomorító tény, mert az 50 és 64 év közöttieknek körülbelül csak egyharmada van állásban Magyarországon. Az attitűdök tekintetében is éles generációs különbség figyelhető meg a fiatal és az idősebb munkavállalók között. A fiatalok nyitottak, sokkal jobban alkalmazkodnak, hajlandóak többet tanulni, dolgozni, túlórát vállalni. Ezzel szemben kevésbé lojálisak a munkaadókhoz, könnyebben váltanak munkahelyet, ami sok esetben azt jelenti, hogy a képzésükbe fektetett idő és pénz máshol hasznosul.
A magyarországi felnőtt lakosság több mint fele saját elmondása szerint egyáltalán nem tudja használni a számítógépet. Mindössze 21 százalék gondolja magáról, hogy biztonsággal tud computert használni. A számítógéphez és internethez elsősorban a fiatalok, a tanulók, a magasabb iskolázottságúak és a magasabb státuszúak értenek jól.
Ha a 45 év alattiakat és az ennél idősebbeket összevontan kezeljük, azt láthatjuk, hogy a 45 év alattiak körében 55 százalék legalább közepes biztonsággal kezeli a számítógépet, 46 százalékuk pedig az internetet. Az ennél idősebbek körében mindössze 17, illetve 11 százalék mondhatja el ugyanezt magáról, s a többség (81-87 százalék) a hozzá nem értők vagy a csak kissé hozzáértők közé sorolta magát.
A hazai felnőtt lakosság 18 százaléka használja munkavégzése során a számítógépet, a 12 százalékuk az internetet. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen gazdaságilag aktívak (akik folytatnak jövedelemszerző tevékenységet) 36 százalékának munkavégzéséhez (valamilyen szinten) szükséges a számítógép, 23 százalékuk számára pedig szükséges az internet.
Az egyetlen kiút?
Az Egyesült Államokban a válságra adott válaszként összeállított gazdaságélénkítő csomagnak (American Reinvestment and Recovery Act, ARRA) kiemelt szereplője lett a tudomány extra támogatása a különböző tudományos ügynökségeknek juttatott plusz dollár milliárdok révén.
A támogatás arra a szilárd vélekedésre épült, hogy a tudomány által előállított új érték a gazdasági növekedés és az abból fakadó munkahelyteremtés alapja. A döntéshozók eltökélten hittek abban, hogy a tudományba való befektetés versenyképesebb vállalatokat, illetve több és jobb munkahelyet jelent. Természetesen támaszkodhattak olyan becslésekre, mint az Information Technology and Innovation Foundation (ITIF) jelentése, amely szerint egy 20 milliárd dolláros plusz beruházás a tudományba több mint 400 ezer új munkahely teremtését eredményezheti, egy éven belül.
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta: „A jelen tanulmány több megállapítása – különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – igazán reménykeltő. Sok munkavállaló attitűdje hasonló a nálunk versenyképesebb országokéhoz, s a tendenciák fejlődést mutatnak. Sok ugyanakkor még a visszahúzó erő, amelyeket sürgősen orvosolni kell. Néhány javaslatot is tettünk: az oktatáspolitikában retorika helyett cselekvést, mennyiségi mellett minőségi képzést, és erőteljes nyelvi oktatást.”
A tanulmány teljes terjedelmében letölthető a www.ibm.com/events/hu/hu/ internetes oldalról.
Az IBM összefoglaló tanulmánya szerint az Európai Unióban egyre inkább a magasan képzett, a gazdasági és technológiai változásokra gyorsan reagálni képes munkavállalókra lesz igény, hiszen a magas szintű végzettséget igénylő állások aránya 2020-ra el fogja érni az összes munkahely körülbelül egyharmadát, míg a középfokú végzettséget igénylők aránya az 50 százalékot. Éppen ezért a tanulásra, az új ismeretek megszerzésére törekvő egyéni stratégiák szolgálhatják a leghatékonyabban a társadalom, a gazdaság immunitását a fejlődéskilengésekkel
szemben.
A tanulmány több, a magyar munkavállalókkal kapcsolatban tényként kezelt sztereotípiára is rácáfol, s számos fontos pozitívumot tár fel: a megkérdezettek közel 70 százaléka szeretné kipróbálni magát más feladatkörben, valamint érdeklődéssel várja új munkafolyamatok beindítását. Több mint felét hiába kecsegtetnék jobb ajánlatokkal, kitartana munkahelye mellett, és negyed részük tíz évnél is tovább szeretne a cégnél maradni. A felmérésben részt vevők 86 százaléka úgy látja, hogy a munkaköréhez tartozó feladatok ellátásához ma leginkább együttműködési készségre, alkalmazkodásra és egyéni felelősségvállalásra van szükség. Ezen túl a válaszolók 87 százaléka mondja azt, hogy munka közben segítik egymást, s 60 százalékuk jobban kedveli a csoportban, mint az egyedül végzendő munkát.
A kedvező tendenciák mellett a tanulmány a legfontosabb negatívumokra is rávilágít: A magyar munkavállalók mobilitási hajlandósága elmarad az európai átlagtól; mindössze 36 százalék ingázna nagyobb távolságra az állása kedvéért. Kihasználatlan több társadalmi réteg potenciálja, köztük az állami gondozottak, a romák és az idősebb korúak csoportjai, emiatt igen alacsony a foglalkoztatási arány.
A gátló tényezők közül ki kell emelni, hogy a magyar munkaerő nem nyitott a technológiai újítások iránt, megtorpan a nagyobb technológiai váltások idején. Sajnos meglepő módon ezt nem támogatja, nem igényli a magyarországi foglalkoztatók többsége sem.
Szakképzési rendszerünk általában csak a rövidtávú érdekeket szolgálva nem helyez elég hangsúlyt a piaci igények kielégítésének, a munkavállalók új típusú kompetenciáinak, készségeinek fejlesztésére. Az oktatási rendszer nem megfelelő képzettségű szakembereket bocsát ki, a modern gazdaság igényeinek megfelelő készségeket felépítő oktatás alig folyik a reguláris oktatás keretei között.
A magyarországi cégek közel négyötöde a 9-49 főt foglalkoztató vállalati kategóriába tartozik. E cégek 35 százaléka nem vezetett be semmilyen szervezeti innovációt az elmúlt három évben.
A munkaképes korú lakosság alig 57 százaléka dolgozik vagy keres munkát, míg ez az arány a skandináv országokban eléri a 70-76 százalékot. Hazánkban a hozzávetőlegesen 3,8 millió foglalkoztatottból körülbelül mindössze 1,2 millió fő fizeti meg a tényleges keresete utáni adót és járulékot, miközben Magyarország majdnem kétszer annyit költ nyugdíjra, mint a többi visegrádi ország.
Európa és mi
Az Európai Unió átlagával együtt mozogva jelenleg sajnos Magyarországon is folyamatosan növekszik a munkanélküliség, ám ez a tendencia különösen a pályakezdő fiatalok és az 50 év felettiek körében erős.
A növekvő munkanélküliség és a munkaerő-kereslet ugyanakkor egyszerre van jelen. Utóbbi különösen igaz a kékgallérosok körében. Ennél a rétegnél óriási gondot jelent a különböző technológia-váltásokból eredő gyors alkalmazkodó-készség, nyitottság hiánya. Az új munkahelyek 80-90 százalékához egyre megújuló ismeretek és képesség szükségesek. Ennek az állandó alkalmazkodóképességnek a kultúrája hiányzik az idősebb, de a fiatalabb munkavállalókból is. Utóbbiakat nem készíti fel erre az oktatási rendszer, míg
az 50 év felettiek számára ez nem volt elvárás az aktív korukban. Ezzel szemben, sajnos ez a törekvés a legritkább esetben jelenik meg az éppen munkát kínáló vállalkozások rövidtávú érdekeit kiszolgálni kívánó oktatási, szakképzési rendszerben.
A munkavállalás és a munkaerő-kereslet területi megosztottságát kevésbé ellensúlyozza a magyar társadalom alacsony szintű mobilitási hajlandósága, amit napjainkban – döntő mértékben – az iskolázottság szintje és az otthonról hozott kulturális tőke befolyásolja.
Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi vállalatoknak mindössze 31 százaléka nyújt képzést a munkavállalók számára, szemben az EU közel 60 százalékos arányával. A magyar munkavállalóknak mindössze 18 százaléka vesz részt szakképzésben, miközben az európai uniós átlag 32 százalék. A gazdasági növekedés igen fontos területe a vállalkozói aktivitás. Ennek mértéke szoros kapcsolatban van a munkahelyteremtéssel és a gazdasági növekedéssel. A már működő cégek vállalkozói aktivitásának fokozása a gazdaságpolitikai törekvések prioritásai közé tartozik Európa minden országában.
A vállalkozói, innovatív cégek az összes magyarországi cég mintegy 11 százalékát adják ki. Magyarországon a közép- és kisvállalkozások foglalkoztatják a dolgozók körülbelül 70 százalékát a GDP egyötödének megtermelése mellett, így innovációs, vállalkozói aktivitásuk szintén kulcselem a foglalkoztatás javításában, szerkezeti átalakulásban.
Ötven felett?
A pozitív munkaerő piaci kép radikális megváltozása az 50 éves kor felett következik be. Sajnos az idősebb korosztály többsége már nem tervez hosszútávra, ami azért elszomorító tény, mert az 50 és 64 év közöttieknek körülbelül csak egyharmada van állásban Magyarországon. Az attitűdök tekintetében is éles generációs különbség figyelhető meg a fiatal és az idősebb munkavállalók között. A fiatalok nyitottak, sokkal jobban alkalmazkodnak, hajlandóak többet tanulni, dolgozni, túlórát vállalni. Ezzel szemben kevésbé lojálisak a munkaadókhoz, könnyebben váltanak munkahelyet, ami sok esetben azt jelenti, hogy a képzésükbe fektetett idő és pénz máshol hasznosul.
A magyarországi felnőtt lakosság több mint fele saját elmondása szerint egyáltalán nem tudja használni a számítógépet. Mindössze 21 százalék gondolja magáról, hogy biztonsággal tud computert használni. A számítógéphez és internethez elsősorban a fiatalok, a tanulók, a magasabb iskolázottságúak és a magasabb státuszúak értenek jól.
Ha a 45 év alattiakat és az ennél idősebbeket összevontan kezeljük, azt láthatjuk, hogy a 45 év alattiak körében 55 százalék legalább közepes biztonsággal kezeli a számítógépet, 46 százalékuk pedig az internetet. Az ennél idősebbek körében mindössze 17, illetve 11 százalék mondhatja el ugyanezt magáról, s a többség (81-87 százalék) a hozzá nem értők vagy a csak kissé hozzáértők közé sorolta magát.
A hazai felnőtt lakosság 18 százaléka használja munkavégzése során a számítógépet, a 12 százalékuk az internetet. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen gazdaságilag aktívak (akik folytatnak jövedelemszerző tevékenységet) 36 százalékának munkavégzéséhez (valamilyen szinten) szükséges a számítógép, 23 százalékuk számára pedig szükséges az internet.
Az egyetlen kiút?
Az Egyesült Államokban a válságra adott válaszként összeállított gazdaságélénkítő csomagnak (American Reinvestment and Recovery Act, ARRA) kiemelt szereplője lett a tudomány extra támogatása a különböző tudományos ügynökségeknek juttatott plusz dollár milliárdok révén.
A támogatás arra a szilárd vélekedésre épült, hogy a tudomány által előállított új érték a gazdasági növekedés és az abból fakadó munkahelyteremtés alapja. A döntéshozók eltökélten hittek abban, hogy a tudományba való befektetés versenyképesebb vállalatokat, illetve több és jobb munkahelyet jelent. Természetesen támaszkodhattak olyan becslésekre, mint az Information Technology and Innovation Foundation (ITIF) jelentése, amely szerint egy 20 milliárd dolláros plusz beruházás a tudományba több mint 400 ezer új munkahely teremtését eredményezheti, egy éven belül.
Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta: „A jelen tanulmány több megállapítása – különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – igazán reménykeltő. Sok munkavállaló attitűdje hasonló a nálunk versenyképesebb országokéhoz, s a tendenciák fejlődést mutatnak. Sok ugyanakkor még a visszahúzó erő, amelyeket sürgősen orvosolni kell. Néhány javaslatot is tettünk: az oktatáspolitikában retorika helyett cselekvést, mennyiségi mellett minőségi képzést, és erőteljes nyelvi oktatást.”
A tanulmány teljes terjedelmében letölthető a www.ibm.com/events/hu/hu/ internetes oldalról.
roll
2009-07-01 07:19:22
Mindezek mellet ha Multinál dolgozol akkor az is mindegy mi a végzettséged mihez értesz, mert a szalag mellet vagy az álló sorokon 12 órában csak egy vagy a sok közül (robot) és nem ember. Nem lehet véleményed és vezetőnek is azt választanak ki aki sötét mint az éjszaka, mert az tud hajtani mint egy rabszolga hajcsár.
Azt a vezetőt aki lojális a dolgozóival, sőt kiáll az érdekükben azt ki kell rúgni!!!
Szóval nem kell a rizsa hogy a magyar milyen.
Remek munkaerő csak nem kell a nyolcadik bőrt is lenyúzni róla.
A nagy "Fentiek" pedig több 100.000-ért semmit nem csinálnak csak halandzsáznak ködösítenek és úgy beszélnek, hogy senki ne értse......