Mi a baj a Microsofttal?

"Mindenképpen le kell szögeznem elsőként, hogy az elmúlt években a Microsoft bizonyította, hogy képes innovatív termékeket alkotni - lásd Project Natal (végleges nevén: Kinect)-, valamint hogy legalább egy üzletileg sikeres megoldást létrehozott, az Xbox Live szolgáltatását, amelynek a becslések szerint 10 millió előfizetője van. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a Microsoftnál személyenként körülbelül annyi potenciális innováció van, mint az IBM-nél és a HP-nál, miközben a Google és az Apple lekörözi őket" - írja a rettegetten szókimondó Glaser, aki később négy pontban igyekszik állítását alátámasztani.

A PC halála

Elsőként szerinte a probléma azzal van, hogy a redmondi szoftvercég túlságosan is PC centrikus vállalat, amihez foggal-körömmel ragaszkodik. Ez nem is csoda, hiszen ezen a piacon két megoldása is domináns a maga területén: az Office és a Windows. S problémaként merül fel, hogy főként e két termékének eladásaiból igyekszik megélni.

Ez zsákutca lehet Glaser szerint, mivel jelenleg egy olyan időszakot élünk, amikor a PC-knek lassan bealkonyul. Új, konkurens készülékek jelennek meg nap mint nap, ráadásul az elmúlt évek üzleti sikerei is más területekről érkeztek. A RealNetworks alapítója hármat sorol fel. Elsőként a Google példáját említi, amely a végfelhasználók számára egy remek, ingyenes keresőt alkotott, amit a lehető legjobban célozható reklámokkal finanszíroz. Érdemes mellettük szerinte az Apple és a RIM üzleti modelljét is megvizsgálni, amely cégek együttesen értékesítik a hardvert, a szoftvert és a szolgáltatásokat. Azaz Steve Jobs cége például az iPhone mobiltelefon eladása mellett a programokból és készülékre szánt szolgáltatásokból is gazdagodik. Tehát a hardverjükre épül a már bizonyított üzleti modelljük. Harmadrészt Glaser szerint sikerként említhető még a Facebook, amelynek a készítői egy olyan ingyenes oldalt alkottak, ahol a felhasználók generálják a tartalmakat.

S habár az első két területen a Microsoft próbálkozik, nem sikerült eddig felzárkózniuk a Google, az Apple és a RIM megoldásai mellé. A Zune és a Bing ugyanis korántsem tett szert hasonló népszerűségre. A redmondi szoftvercég e mellett a Windows Mobile elterjesztésén ügyködik már jó ideje, de eddig sikertelenül, mivel a fejlesztők számára sokkal csábítóbb az iPhone és az Android felhasználók népes tábora. Glaser szerint egyedül a redmondi szoftvercég háza tájáról az Xbox számít sikertörténetnek, hiszen esetében - az iPhone-hoz hasonlóan - a hardverre épülnek a szoftverek és a szolgáltatások, amit a Microsoft együttesen kínál.

Rossz céges kultúra

Harmadízben Glaser szerint a Microsoft teljes egészében a két domináns szoftvere - Windows és Office - szerint szerveződik, s a vállalat célja nem más, minthogy megtartsa e termékeinek a monopóliumát. Ahhoz, hogy új területeket is meghódítsanak, egy más felfogás szerint szerveződő cég kellene. Vállalva azt a kockázatot, hogy az erők átcsoportosítása a meglévő sikeres termékek rovására megy (erre ellenpélda lehet a Bing, amelybe a redmondi szoftvercég egyelőre eredmény nélkül pumpálja a pénzt).

Végezetül a RealNetworks alapítója szerint probléma van a cégvezetéssel is, hiszen véleménye szerint Steve Ballmer csak árnyéka Bill Gatesnek. Előbbi kemény vezető volt, aki mellett a nem elégé határozott és tehetséges emberek kihullottak, ám teret kapott a stratégiai gondolkodás is, ami jót tett a szervezet működésének. "Bill irányításával a Microsoft egy olyan cég volt, ami tolerálta, sőt sokszor táplálta az eltérő gondolatokat és ötleteket, ami azon felvetésekre is igaz volt, amelyeknél tudni lehetett, hogy a vezetőség nem támogatja azt" - írja Glaser. Míg elmondása szerint Steve Ballmer vezetésével ennek ellenkezője valósult meg, ahol a területek vezetői inkább elhallgatják az ötleteiket, mintsem megküzdjenek Ballmerrel az elképzeléseikért. Probléma szerinte az is, hogy Gates anno egyaránt figyelt a fogyasztói és a céges piacra is, amely utódjára nem igaz. Steve Ballmer gondolatai ugyanis mindig is az üzleti felhasználók felé jártak. "Steve az a srác volt, aki imádta az üzletet, de kevésbé volt fogékony a felhasználók hóbortjai, szeszélyei és a divat iránt".