Melyik a legjobb takarékos lézer?
Telített feketék, erőteljes kontraszt, éles kontúrok és vízálló festék - a lézernyomtatók előnyei közül ezek a legjellemzőbbek, de nem mindegy, milyen befektetéssel és költségekkel juthatunk hozzájuk. Összeállításunkban otthonra vagy kis irodákba keresünk olcsón dolgozó többfunkciós fekete-fehér lézernyomtatókat.
A válság óta sajnos tartósan meghatározó tényezővé váltak a költségek, így amikor nyomtatóra van szükségünk, akkor igyekszünk a legtakarékosabb, legcéltudatosabb rendszert kiválasztani. Mi kellhet tanuláshoz vagy otthoni munkához? Otthon – hacsak nem készítünk marketinganyagokat – kevésbé szorulunk a színek figyelemfelkeltő és meggyőző erejére, szóljanak erről bármily meggyőzően különféle tanulmányok. Leginkább hivatalos leveleket, dolgozatokat, menetrendet, bónokat, emlékeztetőt és térképeket nyomtatunk, amikor néha-néha szükség van rájuk. A fotónyomtatásra pedig amúgy is nagy eséllyel rendelkezünk valamilyen tintasugaras eszközzel, illetve igénybe vehetjük az előhívó szolgáltatásokat is, vagy – és nyilván ez a legolcsóbb – nézegethetjük a képeinket monitoron.
Otthon és személyi irodánkban tehát a fekete-fehér dokumentumok viszik a prímet, de nem mindig elég, ha ezeket csak kinyomtatni tudjuk. Jól jöhet például egy szkenner, azaz egy többfunkciós nyomtató a háznál, amivel lemásolhatunk egy-egy befizetett csekket, szállítólevelet, számlát. Sokan már rendelkeznek egy színes, tintasugaras multifunkciós hardverrel, de ha a fent leírtak tükrözik nyomtatási igényeiket, akkor miért ne váltanának egy hosszú távon céljaiknak jobban megfelelő és olcsóbban fenntartható megoldásra?
Mikor jobb a lézer és a LED?
Otthoni használatra általában tintasugaras nyomtatót szokás vásárolni, hiszen sok előnnyel rendelkezik: a tintasugaras masinák jellemzően olcsóbbak, színesek, nemcsak dokumentumok, hanem fotók készítésére is alkalmasak, igazi mindenes nyomdászok, amiket akár egy diák is megengedhet magának. Mi több, ha üzleti inkjet kategóriájú készüléket választunk, amelyhez nagy kapacitású patronok is kaphatók, akkor költségekben megelőzik az akár egy árkategóriával feljebb sorolható színes lézernyomtatókat is. Miért választanánk mégis otthonra lézer- vagy LED-nyomtatót?
Egyrészt megvannak a lézeres nyomatok jellegzetességei, amelyek csak fejlettebb, drágább tintasugarasokkal és/vagy erre a célra kifejlesztett – valamivel drágább – ColorLok papírokkal utánozhatók. A lézernyomtatók a fénymásolókkal megegyező elven működnek, így nem tintát, hanem festékport, úgynevezett tonert használnak, amit egy felforrósított henger, a fixálómű olvaszt és nyom rá a papírra. Ezt követően a nyomat már nem érzékeny a nedvességre, nem maszatolódik el, nem válik le. A nagyobb telítettségű tintasugaras nyomatok hullámossága sem jelentkezik, ugyanis a lézeres festékanyag teljesen száraz.
Egy-két kattintással több, és megtakarítottunk akár 30 százaléknyi festékport
Másrészt nem mellékes a költségek kérdése. Egy 10–15 000 forintos, belépő tintasugaras készülékhez eleve kisebb kapacitású és fajlagosan drágább kellékanyagok érhetők el, mint egy alsó kategóriás mono lézernyomtatóhoz. Emellett az egyszerűbb tintasugaras konstrukciók állásukban is kénytelenek némi tintát pazarolni a karbantartó futamok során, hogy légmentesen tartsák a vezetékeket és fejeket, a beszáradást elkerülendő. Ha egy évre magára hagyunk – alvó üzemmódban és mindenképpen az elektromos hálózatra csatlakoztatva – egy olcsóbb, külön cserélhető patronos rendszert, akkor az ennyi idő alatt pusztán a karbantartással elfogyasztja a tintákat. Megjegyzendő, hogy fejlettebb, üzleti tintásokban és nagy formátumú félprofi-profi nyomtatókban ezt a pazarlást nagyrészt kiküszöbölték, ezekben keringetőrendszerrel rendelkező karbantartó megoldás található, amely jelentősebb pazarlás nélkül képes kiűzni a fejgyilkos buborékokat a rendszerből. Ezeket a rendszereket azonban nem belépő szintű használatra, hanem annál valamivel erőteljesebb kapacitásra méretezték.
Egyéb komplikációk is akadhatnak a színekkel. Az első üzleti tintasugarasok megjelenésével, a 2000-es évek elején többen meglepődtek, amikor színes, lézerekhez mérhető kapacitású és teljesítményű nyomtatóikat szigorúan fekete-fehér dokumentumok előállítására használták és mégis igen hamar, hónapok alatt leálltak a készülékek azzal, hogy cserélni kell a színes patronokat. Itt is a karbantartás vitte el a színes tintákat, amivel többszörösére nőtt a monokróm oldalak gyakorlati költsége. Elmondható tehát, hogy fekete-fehér nyomtatásra kellékanyag-pazarlás nélkül csak a monokróm és színes lézernyomtatók alkalmasak, a tintasugarasok nem. (Monokróm tintasugaras nyomtatót otthoni-irodai alkalmazásra már régóta nem gyártanak.)
Hányféle kellékanyag kell?
Természetesen valahogyan tonerhez kell juttatnunk időnként a nyomtatónkat, de nem csak ahhoz. Modelltől, konstrukciótól függően időszakosan cserére szorulhat a fotóhenger, továbbítószalag, hulladéktoner-gyűjtő tartály és több más hosszabb-rövidebb élettartamú komponens is. A modern, belépő szintű monokróm rendszerekben elég általános a komplett festékkazetták használata, amelyek egy mozdulattal kiemelhetők és cserélhetők, ráadásul mindent tartalmaznak, ami csak szükséges a további működéshez. A gyártó stratégiájától, illetve a készülék terhelhetőségétől függően a másik megoldás, hogy – mivel eltérő számú nyomatot bírnak – a toner, a henger és egyebek külön cserélendők. Ezzel a módszerrel jobban kihasználható a kopóanyagok teljes élettartama, ahhoz hasonlóan, mint amikor a tintasugaras nyomtatókban szükség esetén színenként cserélik a patronokat.
Tesztünkben a versenyzők többségét a kompakt tonerkazetta cseréjével tölthetjük fel (HP, Konica Minolta, Canon és Samsung), míg a többiek esetén (Brother, Lexmark, OKI) külön kell megvásárolnunk a fényhengert. Ez némiképp több karbantartási feladatot ró ránk, de tekintettel a 12–25 000 oldalas élettartamokra, több év telhet el, mire hengert kell vásárolnunk.
