Megkerülhetetlen az informatikai tudás

A nemzetközi IDC kutatóintézet és a Microsoft közzé tette annak az európai kutatásnak az eredményeit, amely az infokommunikációs-technológiai (ICT) készségek, más néven e-készségek fontosságát vizsgálta az Európai Unióban. A „Válság után: e-készségekre van szükség Európa innovációs társadalmának kialakításához" című tanulmány azt vizsgálja, miért lesz szükség a munkavállalók következő generációjának ICT-készségekre a munkaerőpiaci boldoguláshoz.

 

A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon öt éven belül szektortól függetlenül az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz e-készségekre, ami minden aktív és leendő munkavállaló számára kritikus fontosságúvá teszi azok elsajátítását és a kapcsolódó oktatást. Ezen tudást nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken, hiszen a dolgozóknak egyre magasabb szintű e-készségeket írnak elő, és elvárják tőlük, hogy képesek legyenek az infokommunikációs eszközök használatára.

Felzárkózunk Európához

Az ICT-készségek iránti igény növekedése nem pusztán a gazdasági válságra vezethető vissza. Hosszú távon a technológia változása sokkal erősebb hatás, ami azt jelenti, hogy a problémára is sokkal inkább hosszú távú megoldás szükséges, mint a gazdaság teljesítményének ingadozására adott rövid távú reakció. A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a gazdaság termelékenységének fenntartása érdekében a kormányzatnak folyamatosan oda kell figyelnie a képzés és az oktatás fejlesztésére.  A tanulmányból az is kiderül, hogy a vizsgált 13 uniós ország között elég kicsi az eltérés az ICT-készségek iránti keresletet tekintve. Az országok közötti összehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában. A következő öt évben azonban Kelet-Közép-Európa is felzárkózik majd Nyugat-Európa szintjére, ezért ebben az időszakban jelentős növekedés indokolható az ICT-készségek fejlesztését célzó beruházások terén a régió országaiban.

Közép-Kelet- és Nyugat-Európára egyaránt érvényes a tanulmány azon intelme, hogy a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak is támogatnia kell. Hasonlóan fontos és univerzális megállapítás az, hogy az oktatási-képzési szektornak, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működnie, hogy olyan oktatási és készségfejlesztő programokat hozzanak létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő irányba fejlesztik a munkavállalókat. A felmérésből világosan kiderül az is, hogy egyre nagyobb szükség van a technológiai és üzleti készségek kombinációjára, amely megkönnyíti annak mélyebb megértését, hogy az infokommunikációs technológiák mi módon támogathatják az üzleti célok megvalósítását.

 

A megállapítások tudatosítása érdekében az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága egész Európára kiterjedő, az e-készségeket népszerűsítő kampányt (e-Skills Week) szervezett, melynek nyitórendezvényén a politikai, a gazdasági, az oktatási és a civil szféra érintett döntéshozói tanácskoznak Magyarország hosszú távú elköteleződéséről az e-készségek nagy volumenű fejlesztése mellett.

„Az ICT-készségek alapvető fontossággal bírnak a munkavállalók következő generációja számára és elengedhetetlenek Európa innovációs társadalmának kiépítéséhez. Tudjuk, hogy a technológiai trendek miatt a munkaerőnek egyre jobb e-készségekkel kell rendelkeznie" - mutatott rá Jan Muehlfeit, a Microsoft európai elnöke. Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója hozzátette: „A válság idején különösen aktuális, de attól függetlenül is fontos tényező Magyarország globális versenyképessége. Ennek a versenyképességnek egyik igen fontos eleme a munkavállalók felkészültsége, képzettsége, tudása és e-készségeinek szintje. Ha újra a régió meghatározó országává szeretnénk válni, ezt mindenképp szem előtt kell tartanunk."

A következő öt évben az európai és magyarországi munkaadók az alábbi növekedésre számítanak dolgozóik ICT-készségeinek szintjében:

 

• Európában átlagosan 31 százalék rendelkezik majd a technológia-alapú eszközök használatához szükséges készségekkel (legelemibb készség), Magyarországon azonban csak 24 százalék
• 28 százalék rendelkezik majd alapszintű e-készségekkel (következő készségfokozat) - ez csökkentést jelent a jelenlegi állapothoz képest, de ezzel párhuzamosan 15 százalékról 19 százalékra növekszik a fejlettebb készségek aránya. Hazánkban még nagyobb változásra számítanak a munkaadók, véleményük szerint a munkavállalók 30 százaléka kell, hogy rendelkezzen alapszintű, további 24 százalék pedig fejlett ICT-készségekkel. Ez az 54 százalék jelentősen meghaladja a felmérésben résztvevő 13 ország átlagát (47 százalék).
• Az európai munkaadók várakozásai szerint a munkaerő 10, míg a hazai munkaadók szerint 8 százaléka nem rendelkezik majd semmilyen e-készséggel.
• Európában a válaszadók 21 százaléka, míg itthon 28 százalékuk szerint minden öt éven belül felvett tapasztalt alkalmazottnál fontos szempont lesznek az ICT-készségek, valamint további 51, illetve 58 százalékuk gondolja úgy, hogy több állásnál lesz ez fontos, mint korábban.
• A 13 országra vetítve a válaszadók 58 százaléka úgy vélekedik, hogy az oktatási szektornak jobban fel kell készítenie a diákokat/diplomásokat az ICT területén.
• Öt év múlva a frissen végzettek munkaerőpiaci esélyeit jelentősen javítani fogja az e-készségek birtoklása, hazánkban a cégek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez igen fontos szempont lesz az állásinterjúk során
• A fejlett ICT-készségek oktatása terén komoly fejlődés várható a következő 3-5 évben - a magyarországi munkaadók ugyanakkor sokkal szkeptikusabban állnak a továbbképzésekhez, mint például cseh társaik. Arra a kérdésre, hogy mely tréningekre lesz szükség ebben az időszakban, itthon 35 százalék, míg Csehországban 65 százalék említette az alapvető e-készségek fejlesztését célzó tanfolyamokat. Még nagyobb az eltérés a technológiai eszközök használatára való oktatás esetében, míg a cseheknél 75 százalék, addig hazánkban csak 34 százalék tartja ezeket szükségesnek. Az európai átlag a két véglet között van mindkét esetben (47, illetve 43 százalék).

TITAN

A tanulmány megállapításai is alátámasztják a 2008 májusa óta az előkészítés fázisában lévő TITAN keretprogram és a tudatosítás fontosságát, valamint azt, hogy azonnal szükséges lenne mindhárom szint elindítása. A TITAN felnőttképzési informatikai programot a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú javítása érdekében kezdeményezte a Microsoft Magyarország és a Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT). Az évi tízmilliárd forint forrásigényű projektet mind a magyar kormány, mind az öt parlamenti párt támogatja.