Ki a hibás a Wi-Fi-s visszaélésekért?
Nem teljesen tisztázott, hogy ki a felelős, ha feltörik Wi-Fi-nket, de a tudomásunkra jutott jogsértést meg kell akadályoznunk.
Kategóriák: Biztonság, Fókusz Üzlet, Hálózat
Szerző: Egri Imre
2011. június 28.
A WLAN-on, azaz vezeték nélküli hálózaton keresztül történő vezeték nélküli internet-hozzáférés mára gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált. Az azonban máig nem tisztázott, milyen kötelezettségek hárulnak egy WLAN-hozzáférés üzemeltetőjére - kit terhel a felelősség, ha valaki feltöri Wi-Fi hálózatunkat és törvényellenes célokra használja?
„A nyílt vezeték nélküli hálózatok komoly jogi problémákhoz vezetnek évek óta, az egységes felsőszintű szabályozás máig hiányzik" - hangsúlyozza a téma kapcsán Torsten Braner az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. - „Nem csak nálunk, Európa más országaiban sincs konkrétan tisztázva a felelősség kérdése, bár különböző törvényi próbálkozásokkal mindenütt találkozhatunk".
Németországban kötelező a jelszó
A Német Szövetségi Bíróság (BGH 12.05.2010, I ZR 121/08) a közelmúltban egy illegális zeneletöltési ügy kapcsán foglalt állást. A zenei felvétel forgalmazója beperelte annak az IP-címnek a birtokosát, melynek internet csatlakozásán keresztül a művet más felhasználók számára letöltésre kínálták fel. Az alperes ebben az időpontban éppen távoli szabadságát töltötte és a szerzői jogsértést így csakis egy harmadik fél követhette el, aki kívülről létesített internetkapcsolatot a Wi-Fi csatlakozáson keresztül. A Német Szövetségi Bíróság végül azt a döntést hozta, hogy a privát internetkapcsolatok üzemeltetőitől is elvárhatók bizonyos követelmények, melyek megsértése ún. „közreműködői felelősséget" („Störerhaftung") alapoz meg. Olyan ez, mintha nyitva hagynánk az autót vagy a lakást. Torsten Braner. egyetért a bíróság megítélésével, miszerint a WLAN-kapcsolatok üzemeltetőitől ezért elvárható, hogy hálózati kapcsolatukat megfelelő biztonsági intézkedésekkel (egyéni jelszavakkal) védjék a kívülálló harmadik fél által elkövetetett jogsértésektől. A döntés értelmében ez a kötelezettség már a csatlakozás üzembe helyezésétől kezdve fennáll. „A német bíróság megállapítása Németország határain túl gyűrűző vitahullámot indíthat el gyakorlatilag bármelyik pillanatban" - véli a szakjogász.
Másutt kevesebbet várnak a Wi-Fi üzemeltetőjétől
Az e-kereskedelmi irányelv, melyet - Németországhoz hasonlóan - Ausztriában és Magyarországon is átvettek, nem hárít a szolgáltatókra - beleértve a vezeték nélküli hálózat üzemeltetőjét is - általános megfigyelési kötelezettséget. Egy nyílt WLAN felkínálója jogilag egyszerű hozzáférés-szolgáltatóként jellemezhető, akit felelősség csak akkor terhel, ha az internet-csatlakozásán keresztül harmadik fél által elkövetett jogsértésről tudomást szerez. Ha már tudomást szerzett, akkor intézkednie kell, hogy a további jogsértéseket megakadályozza. Eddig azonban nem kellett abból kiindulni, hogy nyílt wifi-kapcsolaton keresztül ismeretlen harmadik fél jogsértést követne el. Ennek azért van jelentősége, mert a tudomás hiánya csak a kártérítési perektől védi a WLAN-üzemeltetőt, az abbahagyás iránti keresetektől - melyek a megelőző felszólításokkal együtt igen költségesek lehetnek - nem.
A magyar jogszabály
Az irányelvet átültető magyar jogszabály - az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény - is kimondja: a hozzáférés-szolgáltató - feltéve, hogy az információ továbbítását nem ő kezdeményezi, címzettjét nem ő választja meg, és tartalmát nem ő választja ki - az általa hozzáférhetővé tett információ tartalmáért nem felel. A szolgáltató mentesülése azonban „nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, (...) a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse". A szerzői jogi törvény ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy a jogaiban sértett szerző „a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását" attól is követelheti, „akinek szolgáltatását a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették".
Pénzbe kerül, ha köteleznek
A szakember rámutat: mindkét jogszabály egyértelművé teszi, hogy a hozzáférés-szolgáltató kártérítésre nem, csak a további jogsértés megakadályozására kötelezhető. Az ennek bírósági megállapításával kapcsolatos költségeket azonban - egy 2007-es törvénymódosítás óta - maga köteles viselni. Ez alapján tehát Magyarországon is könnyen születhet marasztaló ítélet egy olyan nyílt vezetéknélküli internetkapcsolat üzemeltetőjével szemben, akinek hálózatát szerzői jogot sértő tartalom letöltésére vették igénybe.
Habár ez a kérdés Ausztria esetében - akárcsak Magyarországon - továbbra sincs magasabb bírósági szinten tisztázva, ajánlatosnak tűnik a saját WLAN-kapcsolatot itthon is jelszóvédelemmel ellátni - összegez a téma kapcsán a közösségi jogász.
Hogan
2011-12-06 21:12:08
Válasz