Excel-kisokos - Függvények
Új hatrészes sorozatunkban az Excel használóinak szeretnénk kedvezni. Elsőként természetesen a program alapját, a függvények használatát vesszük górcső alá.
Igazán sokrétűen használhatjuk az Excelt a mindennapi munkánk során. A program alkalmas különböző számítások elvégzésére, adatok szűrésére, rendezésre vagy az adatok összefüggéseinek grafikus megjelenítésére diagramok formájában. Ebben a cikksorozatban áttekintjük ezeket a lehetőségeket, és számos mintapélda bemutatásával az Excelt hasznos segítőtársunkká tesszük. A bemutatott példa táblázatok letölthetőek weboldalunkról.
Abszolút és relatív hivatkozások
Habár az Excelt alkalmazhatjuk csupán adatok rögzítésére és kinyomtatására, de akkor nem léptük túl azokat a lehetőségeket, amelyet egy egyszerű „kockás füzet” adhat számunkra. Az Excelben végezhetünk számításokat és létrehozhatunk logikai összefüggéseket is. Az egyes celláknak adhatunk értékeket, de a cellában található értékeket hivatkozások segítségével függővé tehetjük más cellák értékeitől.
Ha például az B1 cellába beírjuk, hogy: =123, ezzel értéket adtunk a cellának, ha viszont azt írjuk be, hogy: =A1, akkor hivatkozást hoztunk létre. A B1 cella értéke ekkor az A1 cella értékével lesz egyenlő.
A hivatkozásokat másolhatjuk is, ekkor viszont a másolás következtében meg fog változni a hivatkozó cella. Az ilyen típusú hivatkozást relatív hivatkozásnak nevezzük, mivel másoláskor mind az oszlop (A), mind a sor (1) azonosítója megváltozhat. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ez a fajta hivatkozás a hivatkozott és a hivatkozó cella relatív elhelyezkedésére vonatkozik.
A fenti esetben ez azt jelenti, hogy a cella értéke legyen egyenlő a balra mellette található cella értékével. Ha ezt a hivatkozást ebben a formájában másik cellába másoljuk, akkor ez a szabály a másolással tovább öröklődik, és a másik cella értéke is a balra mellette lévőével lesz azonos. Ha a másolás során olyan pozícióba kerül a hivatkozás, amely túlmutat a munkalap határain, akkor: #HIV! hibajelzést fogunk kapni.
Relatív és abszolút hivatkozások
Van azonban lehetőség olyan hivatkozás létrehozására is, amely másolás során megőrzi az eredetileg hivatkozott cella oszlop- és sorazonosítóját. Az ilyen típusú hivatkozást abszolút hivatkozásnak nevezzük. Ilyenkor a hivatkozásban az oszlop- és sorazonosítók előtt egy dollárjelet („$”) láthatunk. Az ilyen hivatkozás a másolás során megőrzi az eredetileg hivatkozott cella azonosítóit, tehát mindig ugyanoda fog mutatni. Abszolút hivatkozás például: =$A$1, ekkor az adott cella értéke – bárhová is másoljuk – mindig az A1 cella értékével lesz azonos.
Létrehozhatunk vegyes hivatkozásokat is, amikor egy cellának vagy csak az oszlop-, vagy csak a sorazonosítóját rögzítjük. Ilyen esetben a cella másik azonosítója másolás során a relatív hivatkozásban látottaknak megfelelően módosul. Vegyes hivatkozás például: =E43/I$42. Ilyen típusú hivatkozást olyan esetekben használhatunk, ha például egy táblázat számos elemét el kell osztanunk a táblázat egy adott cellájában található értékkel. Fenti példánkban másoláskor a sorazonosító rögzített marad.
A dollárjelet beírhatjuk kézzel is, de praktikusabb, ha a hivatkozás létrehozása után a szerkesztőlécen a hivatkozásba kattintva az [F4] funkcióbillentyű többszöri megnyomásával hozzuk létre a hivatkozás végleges alakját. Az alaphivatkozás: =E43/I42. Az egérkurzorral kattintsunk az I42 cellába, majd az [F4] billentyű többszöri megnyomásával megjelenő lehetőségek közül (rendre: $I$42, I$42, $I42, I42,) válasszuk ki a kellő variációt. Látható, hogy a negyedik gombnyomásra kimerítettük a lehetőségeket, és visszajutottunk az eredeti relatív hivatkozáshoz.
