Az internet a televízió sarkában liheg
Egy a napokban megjelent felmérés szerint az amerikaiak többsége a híreket ma már sokkal inkább az internettől várja, mint máshonnan. A rádiók, a nyomtatott sajtó képtelen követni az online sajtó ritmusát.
Kategóriák: Pénz a netről, Kommunikáció, Internet
Szerző: Turcsán Tamás
2010. március 01.
Ellentmondásos a szakemberek vélekedése az internetes információ áramlásról. Egy mostanában napvilágra került sajtóbotrány tanúsága szerint maguk az online magazinok szerkesztői sem bírják a rájuk nehezedő nyomást, könnyen vétenek akár jelentős hibákat anyagaikban, illetve hajlamosak a másoktól kölcsönzött tartalmak sajátként való tálalására.
Mi is az oka ennek - a korábban a nyomtatott sajtóban kevésbé egyértelműen tetten érhető – plagizálásnak? A válaszok egyértelműen az elvárt tartalomözön mögött keresendők. Az internet hatalmas előnye és hibája egyszerre a jelenidejűség. A híreknek a történéseket szinte azonnal követni kell, így az elemzésre, a szakértői kommentekre a legritkább esetben marad idő. Számos esetben még pontos információk sincsenek a hírhez, s már a storynak az olvasó elé kell kerülni.
Sok forrás, kevés lojalitás
A Pew Internet oldalán közzétett felmérés szerint az amerikaiaknak már csupán 7 százaléka elégíti ki hírigényét egyetlen forrásból. A hírfogyasztók fele legalább 4-6 különböző forrásból szerzi értesüléseit. A hírfogyasztás korszakváltását jelzi az is, hogy a az internetet már csak a televízió előzi meg a megjelölt források tekintetében. A rádió, a nyomtatott sajtó helyét egyre inkább a híroldalak, közösségi oldalak és a felhasználók általa generált tartalmakat kínáló oldalak veszik át.
A legmeglepőbb mégis az, hogy a hírforrásokhoz már nem úgy ragaszkodnak olvasóik, mint korábban a nyomtatott lapokhoz. A felhasználókat maga a hír érdekli, és nem az hogy az honnan érkezik, ez abban nyilvánul meg, hogy az olvasók nagy része a főcímet nevezte meg a legfőbb vonzerőnek, nem a brandet. A megkérdezettek 65 százaléka egyáltalán nem rendelkezik kedvenc híroldallal, de többségük mégis napi 4-6 oldalról szerzi be értesüléseit.
Facebook és Twitter a menő
Az internet egyre szélesebb kínálatával szemben a hírfogyasztást elérését koncentrálják a közösségi oldalak, a hírkereső alkalmazások, a hírmegosztók. A megkérdezettek szerint fontos szerepet kaptak mára a Facebook és a Twitter is, mert az ott követett kapcsolataik megosztott híreit mindenki szívesebben kattintja le.
A technológia egyre több lehetőséget kínál a szelektálásra, illetve könnyebbé is tesz a hírek elérését bárhonnan. A megkérdezettek harmada a mobilján keresztül ér el hírforrásokat, s mintegy szintén harmaduk már alkalmazza az RSS kínálta lehetőségeket. Majd 40 százalékuk a Facebook és a Twitter alapján olvassa a híreket. 80 százalékuk rendszeresen oszt meg másokkal linkeket, vagy küld el egy érdekes anyagot e-mailben.
Egyre komolyabb kérdéseket vet fel, hogy a keresés miként kínálja fel a szerkesztett tartalmakat világszerte. A Google, mint hírkeresési forrás igen jelentős szerepet tölt be, annak ellenére, hogy a kiadók egyre inkább vitatják az olvasók és a hírforrások közé ékelődött kereső vállalat fontosságát.
Az internetes híreket Amerika 60 százaléka tartja mindennap fontosnak, míg rádiót, vagy helyi nyomtatott sajtóterméket csak 50 százalékuk jelölt meg mindennapos információ forrásként. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy országos napilapot a megkérdezetteknek mindössze töredéke – 17 százalékuk – jelölt meg folyamatos hírforrásként.
Az átalakulás folyik
A legnagyobbak ugyan egyre jobban igyekszenek áttérni az internetes és mobilplatformokra, mégis az látható, hogy a hagyományos kiadók többsége még mindig igyekszik a megszokott formák között működni. Ez a felmérés eredményei alapján azonban szinte lehetetlen, mert maguk az olvasóik megváltozott szokásai miatt a régi minták nem alkalmazhatóak a médiában.
A verseny azonban kezd öldöklővé válni, mert a hírfogyasztó ideje véges, s a többségük 2-5 forrásnál többet nem látogat meg naponta, így hát a csata megkezdődött az olvasókért, aki most lemarad, az elfelejtheti, hogy később esélye lesz beszállni a ringbe.
A felmérés egyetlen gyenge pontja, hogy nem térképezte fel az alternatív hírforrásokat, a blogokat. Érdekes lett volna azt is látni, hogy kiváltják-e a hivatalos forrásokat a közösségiek, vagy még ennyire nem kell aggódniuk azoknak, akik jelenleg még a hírek elkészítéséért kapják a fizetésüket. 2010 úgy tűnik válaszokat tartogat a média megújulásának kérdéseiben, de az igazi válaszok még egyáltalán nem egyértelműek.
Mi is az oka ennek - a korábban a nyomtatott sajtóban kevésbé egyértelműen tetten érhető – plagizálásnak? A válaszok egyértelműen az elvárt tartalomözön mögött keresendők. Az internet hatalmas előnye és hibája egyszerre a jelenidejűség. A híreknek a történéseket szinte azonnal követni kell, így az elemzésre, a szakértői kommentekre a legritkább esetben marad idő. Számos esetben még pontos információk sincsenek a hírhez, s már a storynak az olvasó elé kell kerülni.
Sok forrás, kevés lojalitás
A Pew Internet oldalán közzétett felmérés szerint az amerikaiaknak már csupán 7 százaléka elégíti ki hírigényét egyetlen forrásból. A hírfogyasztók fele legalább 4-6 különböző forrásból szerzi értesüléseit. A hírfogyasztás korszakváltását jelzi az is, hogy a az internetet már csak a televízió előzi meg a megjelölt források tekintetében. A rádió, a nyomtatott sajtó helyét egyre inkább a híroldalak, közösségi oldalak és a felhasználók általa generált tartalmakat kínáló oldalak veszik át.
A legmeglepőbb mégis az, hogy a hírforrásokhoz már nem úgy ragaszkodnak olvasóik, mint korábban a nyomtatott lapokhoz. A felhasználókat maga a hír érdekli, és nem az hogy az honnan érkezik, ez abban nyilvánul meg, hogy az olvasók nagy része a főcímet nevezte meg a legfőbb vonzerőnek, nem a brandet. A megkérdezettek 65 százaléka egyáltalán nem rendelkezik kedvenc híroldallal, de többségük mégis napi 4-6 oldalról szerzi be értesüléseit.
Facebook és Twitter a menő
Az internet egyre szélesebb kínálatával szemben a hírfogyasztást elérését koncentrálják a közösségi oldalak, a hírkereső alkalmazások, a hírmegosztók. A megkérdezettek szerint fontos szerepet kaptak mára a Facebook és a Twitter is, mert az ott követett kapcsolataik megosztott híreit mindenki szívesebben kattintja le.
A technológia egyre több lehetőséget kínál a szelektálásra, illetve könnyebbé is tesz a hírek elérését bárhonnan. A megkérdezettek harmada a mobilján keresztül ér el hírforrásokat, s mintegy szintén harmaduk már alkalmazza az RSS kínálta lehetőségeket. Majd 40 százalékuk a Facebook és a Twitter alapján olvassa a híreket. 80 százalékuk rendszeresen oszt meg másokkal linkeket, vagy küld el egy érdekes anyagot e-mailben.
Egyre komolyabb kérdéseket vet fel, hogy a keresés miként kínálja fel a szerkesztett tartalmakat világszerte. A Google, mint hírkeresési forrás igen jelentős szerepet tölt be, annak ellenére, hogy a kiadók egyre inkább vitatják az olvasók és a hírforrások közé ékelődött kereső vállalat fontosságát.
Az internetes híreket Amerika 60 százaléka tartja mindennap fontosnak, míg rádiót, vagy helyi nyomtatott sajtóterméket csak 50 százalékuk jelölt meg mindennapos információ forrásként. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy országos napilapot a megkérdezetteknek mindössze töredéke – 17 százalékuk – jelölt meg folyamatos hírforrásként.
Az átalakulás folyik
A legnagyobbak ugyan egyre jobban igyekszenek áttérni az internetes és mobilplatformokra, mégis az látható, hogy a hagyományos kiadók többsége még mindig igyekszik a megszokott formák között működni. Ez a felmérés eredményei alapján azonban szinte lehetetlen, mert maguk az olvasóik megváltozott szokásai miatt a régi minták nem alkalmazhatóak a médiában.
A verseny azonban kezd öldöklővé válni, mert a hírfogyasztó ideje véges, s a többségük 2-5 forrásnál többet nem látogat meg naponta, így hát a csata megkezdődött az olvasókért, aki most lemarad, az elfelejtheti, hogy később esélye lesz beszállni a ringbe.
A felmérés egyetlen gyenge pontja, hogy nem térképezte fel az alternatív hírforrásokat, a blogokat. Érdekes lett volna azt is látni, hogy kiváltják-e a hivatalos forrásokat a közösségiek, vagy még ennyire nem kell aggódniuk azoknak, akik jelenleg még a hírek elkészítéséért kapják a fizetésüket. 2010 úgy tűnik válaszokat tartogat a média megújulásának kérdéseiben, de az igazi válaszok még egyáltalán nem egyértelműek.
olvasgato
2010-03-05 11:06:05