A magyarok ötöde hajlik a kalózkodásra
Leginkább a 30 év alatt budapestiek kalózkodnak, míg a 60 évesnél idősebb közép-dunántúliak a legkevésbé.
Kategóriák: Fókusz Üzlet, Szoftver, IT-védelem
Szerző: PC World
2010. november 18.
A TNS 38 ezer felhasználó megkérdezésén alapuló globális kutatása szerint az emberek fele úgy gondolja, hogy a hamisított szoftverek nem elég biztonságosak, és a megkérdezettek 82 százaléka eredetit ajánlana barátjának vagy ismerősének. Minden negyedik felhasználó (26 százalék) adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23 százalékuk azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, míg 15 százalékuk úgy véli, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak. A Microsoft által szponzorált felmérésben tízből nyolcan akként nyilatkoztak, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint hamis társaik.
A fenti vélekedést a statisztikák is alátámasztják. A Harrison Group kutatása szerint azon kis- és középvállalkozások, amelyek hamisított vagy nem megfelelően licencelt szoftvereket használnak, 73 százalékkal nagyobb eséllyel esnek adatvesztés áldozatául, és 43 százalékkal valószínűbb, hogy egész napos vagy annál is hosszabb rendszerleállást kell elszenvedniük, mint eredeti verziókat alkalmazó társaik.
72 százalék azon tudatos vásárlók aránya, akik a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbálnak fényt deríteni a program eredetére. Ez a módszer azonban ma már közel sem olyan megbízható, mint az elmúlt évtizedekben. A külsőségek, például a csomagolás terén olyan sokat fejlődtek a hamisítók, hogy komoly tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől – nem csoda hát, hogy a felhasználók kevesebb mint fele gondolja azt, hogy ő képes lenne erre (példák a hamis csomagolásra).
Inkább a fiatalok
Tóth Zita, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára a hamisított szoftverek kapcsán elmondta: „A TÁRKI idei reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a teljes lakosság 20 százaléka, ugyanakkor a fiatalok 41 százaléka nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt. Az ő esetükben ezért különösen létfontosságú, hogy tisztában legyenek a szellemi tulajdon, az alkotói munka értékével, azzal, hogy az illegális forrásból származó termékek mind a gyártóknak, mind az államnak veszteséget okoznak, a piaci viszonyokat kedvezőtlen irányba torzítják el. Ugyanilyen fontos a fogyasztóvédelmi szempontok hangsúlyozása is, a tudatos vásárlásra nevelés, hogy ne dőljenek be az első látásra kedvezőnek tűnő ajánlatoknak.”
A HENT megbízásából a TÁRKI által készített kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus felhasználó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő. A fenti archetípus ellentétpárja a közép-dunántúli kisközségben élő, 60 évesnél idősebb felhasználó, közülük csak igen kevesen vásároltak hamis szoftvereket.
A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65 százaléka szerint a kormányzatoknak, 72 százalékuk szerint pedig a szoftver iparágnak kellene fokoznia ilyen irányú erőfeszítéseit. Ennek az elvárásnak megfelelve a Microsoft évről évre nagy hangsúlyt fektet a felhasználók oktatására, valamint olyan technológiák kifejlesztésére, amelyek komolyan megnehezítik a szoftverhamisítást.
“A felhasználók egyre gyakrabban panaszkodnak arról, hogy milyen negatív hatások érik őket a hamisított szoftverek miatt. Manapság ez a probléma még erősebben érzékelhető, hiszen egyre több mindent csinálunk a gépünkön és az interneten: képeket és videókat osztunk meg, barátkozunk, beszélgetünk, vásárolunk, sőt még a bank- és befektetési ügyeinket is ott intézzük” – mondta el dr. Dzsinich Gergely, a Microsoft szellemi-tulajdonjogvédelmi igazgatója.
Alfonz
2010-11-23 11:44:44