A hét legveszélyesebb IT munka
Veszedelmes és testet-lelket megviselő technológia munkák, amelyeket jobb elkerülni.
Kategóriák: Fókusz Üzlet, Karrier
Szerző: Molnár József
2010. szeptember 03.
A szülők általában elégedetten dőlnek hátra, mikor csemetéjük bejelenti, hogy az IT iparral összefüggő területen szeretne dolgozni. Lelki szemeik előtt biztos és jól fizető állás, terjedelmes családi ház, drága kocsi rajzolódik ki. Egy szép és problémamentes jövő ígérete. Nem feltétlenül kéne, mivel az IT munkák között vannak veszélyes, a dolgozók testét és mentális egészségét alaposan próbára tévő területek is, amelyeket egy szülő sem kívánhat a gyermekének. A PC Advisor összegyűjtötte a hét legveszélyesebb technológiai munkát, nézzük az összeállításuk alapján, hogy mely munkaköröket érdemes messziről elkerülni.
1 - Webes tartalom moderátor
Az interneten általában kellemes és hasznos információk találhatunk meg, de ez nem jelenti azt, hogy a világhálónak ne lenne sötét oldala. Gondoljunk például arra a leggusztustalanabb és legvisszataszítóbb dologra, amire valaha rábukkantunk. Ezt követően képzeljünk el, hogy naponta folyamatosan, napi 5-9 órán keresztül kell ilyen képeket - bűnözés, kínzás és így tovább - néznünk. Nos, ez a dolguk a webes tartalom moderátoroknak, akik fizetést kapnak azért, hogy felleljék és eltávolítsák azokat a képeket és szövegeket, amelyeket normális ember nem szeretne látni. Munkájukat nem irigyelhetjük, mivel az ember ép elméjét komolyan megviseli, ha napi 5 órán keresztül ilyen dokumentumokat kel szemléznie.
"Valójába ez a munka nem való bárkinek" - nyilatkozta Stacey Springer, a Caleris igazgatója. Az Egyesült Államokban található cég 55 alkalmazottja pontosan a fent leírt munkát végzi, naponta több millió képet átlapozva a 80 különböző ügyfelük számára. "Sokan közülük nehezen tudják megemészteni, ha egy molesztált gyermeket látnak, főként akkor, ha nekik is gyermekük van, illetve az állatkínzást is sokan nehezen tudják feldolgozni" - tette hozzá később. Mivel a Colaris munkatársai lelkileg megterhelő munkát végeznek, ezért munkaadójuk fizeti az egészségügyi ellátásukat, ám ettől függetlenül sokuk pszichológiai kezelése nem egy egyszerű feladat.
2 - Elektronikus összeszerelő
Az elmúlt hónapokban gyakran szerepelt a hírekben a Foxconn neve. A kínai összeszerelő üzemben ugyanis több dolgozó is öngyilkosságot követett el a rossz munkakörülmények, a folyamatos túlórázás és az ezért kapott alacsony bérek miatt. Az Apple és a Dell beszállítója azonban nem az egyedüli üzem, ahol kihasználják a dolgozókat. Mint korábban beszámoltunk róla a KYE Systems - többek között a Microsoft, a HP és a Samsung partnere - is hasonló gyanúba keveredett, pedig esetében egy dolgozó sem végzett a saját életével.
KYE szerel?k
Az amerikai National Labor Committee (NLC) jelentése szerint az üzemben a KYE szinte a rabszolgaságot idéző körülmények között foglalkoztatott. Beszámolójuk alapján a többségében 18 és 25 év közötti női munkavállalókat a megengedettnél hosszabb ideig dolgoztatták, a hét 6 vagy 7 napján, napi 15 órát (reggel 7-től este 10-ig), s mindezért cserébe nemhogy túlórapénzt nem fizettek, de még az alapbér is meglehetősen alacsony (maximum 1 dollár óránként) volt. Így nem meglepő, hogy a gyár alkalmazottjai gyakran elbóbiskoltak munkájuk közben. S ha ez még nem lenne elég az NLC elmondása szerint nem ritkán szexuálisan is zaklatták a többségében fiatal, 18 év alatti kínai lányokat, sőt egy esetben elbocsájtották, és 29 dollár (200 RMB) megfizetésére ítélték azon dolgozójukat, aki munka közben véletlenül levágta az egyik ujját.
Azaz ezen üzemekben finoman szólva a porba tiporják az emberi jogokat, és a dolgozók így komoly fizikai megterhelésnek vannak kitéve, amely mellett a monotonitást is nehéz elviselniük. Sőt egyes jelentések szerint a gyártósor mellett az egészségük is komoly veszélyben van, mivel némely alkatrészek idővel akár rákot is okozhatnak. Veszélyes munka, amelyre egyre nagyobb kereset van, a nagy világcégek egyre nagyobb megrendelései miatt ugyanis az érintett üzemek egyre több és több munkavállalót foglalkoztatnak.
3 - Mélytengeri kábelszerelő
Az információs világsztráda nem létezhetne a kontinenseken átívelő vezetékek nélkül. Néhányuk - földrajzi adottságok miatt - a tengerek és az óceánok mélyén húzódik, a web gerincét adva. A kábelek azonban könnyen megrongálódhatnak - például földrengés miatt - mikor szükség van egy olyan emberre, aki lemegy az óceán mélyére és kijavítja a hibát. Ha ezt nem tenné, akkor akár az egész internet megbénulhatna.
Jelenleg körülbelül 70 hajó - általában 50 fős - legénysége végzi ezt a munkát, akik egyszerre akár több hónapot is a nyílt vízen töltenek. Habár a munka dandárját a robotok végzik, a szerelésük nem kevés kockázatot jelent. S természetesen a tengerész élet sem, ami szintén próbára teszi egy legénység fizikális és mentális képességeit. Mindezen felül a vihar sem kerüli el a hajót attól, hogy a fedélzetén főként mérnökök találhatóak meg.
4 - Adótorony karbantartó
Az Egyesült Államokban nagyjából 11 ezer ember foglalkozik az adótornyok telepítésével és karbantartásával. Közülük 2006 óta 18 ember vesztette életét munkája közben, amely miatt az érintett állás az egyik legveszélyesebb munkának számít. Ez nem csoda, mivel az érintett tornyok akár a 2000 láb (körülbelül 610 méter) magasságot is elérhetik, ahol már nem lehet veszélytelenül dolgozni. A balesetek általában a nem megfelelő védelmi intézkedések miatt következtek be, amely mellett - a magasság miatt - a rutinszerű cselekvés is életveszélyes lehet.
5 - E-szemét megsemmisítő
Az informatika fejlődésével folyamatosan termelődik az e-szemét. Újabb és újabb gépek, monitorok és nyomtatók válnak feleslegessé, amelyek valamely megsemmisítő telepen végzik. A gond csak az, hogy a tapasztalatok szerint a hulladék sokszor nem egy biztonságos feldolgozó állomáson landol, hanem a Kínában, Indiában és más távol-keleti országban, ahol a dolgozók mindenféle munkavédelmi előírás nélkül próbálják megsemmisíteni a megunt eszközöket. A nyugati országok ugyanis a piszkos munkát néha az olcsóbb munkaerőre bízzák, inkább a szomszéd kertjét piszkolva be.
A hulladék-feldolgozók munkája ezen esetben nem más, minthogy megpróbálják a legtöbb értékes anyagot kinyerni a leselejtezett eszközökből. Ehhez sokféle vegyszert használnak bármiféle védelmi felszerelés nélkül. Sokszor egyszerűen elégetik a rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazó kütyüket, amely komolyan veszélyezteti a dolgozók egészségét (lásd a CBS riportjában). Halálozási adatok a szinte titokban működő műhelyek miatt nem ismertek, de gyanítható, hogy a dolgozók közül sokak szervezetét viseli meg a munka.
6 - Nyersanyag kitermelő
A következő munka esetében nehezen beszélhetünk tudatos pályaválasztásról, inkább kényszerről. A kongói bányákból ugyanis rengeteg olyan alapanyag származik, amely nélkül a modern informatika nehezen tudna létezni. A terület ugyanis gazdag tantálban és aranyban, amely a mobiltelefonok, a laptopok és az asztali gépek gyártásánál rendkívül fontos. A gond csak az, hogy a gazdag ásványi kincsből nem a lakosság, hanem egy szűk csoport gazdagodik. A bányákban dolgozó több ezer (egyes számítások szerint több százezer) munkavállalót pedig kihasználják. "Ez nagyjából a véres gyémántok analógiájához hasonlatos. Rengeteg ember dolgozik a hegyekben, hogy a folyókból kinyerje az értékes kőzeteket. Míg mások szó szerint bányásznak. Amikor ott voltam sok 11 év körüli gyermeket láttam. Valamint AK-47-es fegyverekkel felszerelt katonákat, akik elvették az emberek keresetét" - emlékezett vissza a munkakörülményekre, Sasha Lezhnev, az emberi jogi Global Witness szervezet kutatója. A felfegyverzett kongói csoportok a becslések szerint 180 millió dollárt keresnek évente, míg a kétkezi munkások szegénységben élnek.
7 - Informatikusok a háborús zónákban
A lista utolsó helyén álló IT-munkások nem a munkájuk milyensége, sokkal inkább a helye miatt kockáztatják a saját életüket. Bombák, mesterlövészek és más terrorcselekmények potenciális célpontjaik ők, csak azért mert például Irakban és Afganisztánban teljesítenek civil szolgálatot.
Pontos számok nincsenek, hogy az Irakban 4753 és az Afganisztánban 2026 ember életét követelő megszállások pontosan mennyi IT munkás életét követelték. Irakban 533 külföldi vesztette életét valamely támadás alkalmával, akik közül 3 személyről lehet pontosan tudni, hogy az IT-szektorban dolgozott. Afganisztánban pedig a 146 áldozat között két telekommunikációs mérnök biztosan volt.
Ferko
2012-05-04 15:14:34