2 hét Windows nélkül: Linuxon
Masszív Windows felhasználóként két hétre sarokba dobtam a Microsoft operációs rendszerét, hogy bebizonyítsam: a mindennapi használat során lehet létjogosultsága a nyílt forráskódnak. Avagy kell-e félnünk a SUSE Linuxtól?
A felhasználók egy jelentős része berzenkedik a Windows konkurens operációs rendszerektől, mivel általában nem ismerik azokat. Ragaszkodnak az előbbihez (ha egyáltalán tudják, hogy azt használják). A Windows kezelését tanulták, az van az ismerősüknél, a munkahelyeiken, mellette nőttek fel. Talán emiatt eshetett meg, hogy ahányszor egy vállalkozó ismerősömnek bizonyos tevékenységhez egy másik operációs rendszert ajánlottam, annyiszor volt a válasz határozott elutasítás.
SUSE Linux Enterprise 11
A sok hasonló „nem kell, nem ismerem" reakció után elhatároztam, hogy utánajárok tényleg kell-e félnie egy mélyebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználónak a pingvines rendszerektől, illetve a Mac OS X-től? Így ős-Windowsosként egy Mac-es kitérő után két hétre újra elfelejtettem a Microsoft operációs rendszerét, és a mindennapi használat során átléptem az ellentáborba. Pro és kontra, avagy féljünk-e a Linuxtól?
Pingvinek közt a kaméleon
Linux esetében elsőként komoly fejtörést okozott, hogy a gazdag nyílt forráskódú felhozatalból - Debian, Madriva, Gentoo, Knoppix, Xandros, Red Hat, SUSE, Ubuntu - pontosan melyik rendszert vegyük górcső alá. Végül a SUSE-re esett a választásunk, amely az Ubuntu és a Red Hat mellett talán a legnépszerűbbnek számít hazánkban.
Első látomásra klasszikus Windows felhasználóként a SUSE meglehetősen ismerősnek tűnt. Asztal, tálca, start menü borította el a monitort, ami miatt egy picit otthon érezhettem magam a grafikus felületen belül. Ezt egyébként igazolta mini-fókuszcsoporton is, amelynek egyik tagja csak harmadszorra értette meg, hogy nem a Microsoft egyik operációs rendszerét látja maga előtt. Meglepődött, mivel úgy hitte, hogy a Linux a mai napig még parancssorból működik. Ez tréfás esetnek is tűnhet, ám jól jelzi, hogy az olyan emberekben, akiknek nem mindennapjuk része az informatika, milyen kép él a nyílt forráskódról.
Egy másik első blikkre szemet szúró apróság a teszteléshez kapott Toshiba Tecra notebookon beállított háttérkép volt. Természetesen ez semmilyen módon nem minősít egy rendszert, de mégis szimbolikus jelentőségű. A képen ugyanis egy Linuxos pingvin Don Quijote szélmalomharcot vívott a Windowsos felségjelzésű malommal. Talán nincs erre szükség. Nem kell mindig küzdeni. A spanyol hős amúgy is a saját démonjaival küzdött... Mivel jókedvemben találtak, ezért egy jót nevettem az eseten, és hasonlóan vicces Linuxos háttérképekkel pakoltam tele a gépet. Remélve, hogy a pr-ügynökség tagjainak is van humorérzékük.
Programok hada
Ezen túllépve a rendszer használata során sem értek nagy meglepetések, gördülékeny volt a váltás. A Mac-hez hasonlóan gyakorlatilag csak meg kellett tanulnom, hogy mely alkalmazásnak mi a Linuxos megfelelője. Itt is volt böngésző (Firefox), levelező kliens (Evolution), szövegszerkesztő (OpenOffice.org Writer) zenelejátszó (Banshee), s így tovább.
Az összes programot nem sorolnám fel, mert a SUSE Linux alaphelyzetben rengeteggel rendelkezik. Sőt még a Windows rendszerek egyik legnépszerűbb alkalmazása is helyet kapott benne. A pasziánsz, amit a Mac-nél még hiányoltam. Az operációs rendszer gyakorlatilag mindennel rendelkezik, amelyhez a mindennapi használatunk során szükségünk lehet. Sőt talán még annál is többel.
Rengeteg beépített alkalmazás
A rengeteg beépített védelmi alkalmazás (például ujjlenyomat-olvasó) közül egyedül csak a Windows platformokon elengedhetetlennek számító vírusvédelmi szoftverek hiányoztak. Talán nem véletlenül. A Mac-nek és a Linuxnak ugyanis itt van a legnagyobb előnye a Microsoft operációs rendszereikkel szemben, amelyek - talán a piaci súlyuk miatt is - inkább célkeresztben vannak.
A nyílt forráskódú rendszereket ezen okból csak nagyon ritkán fenyegetik az internetes kártevők. Így Linux előtt ülve a károkozók miatt csak ritkán érhetnek minket kellemetlen meglepetések, ami hatalmas előny a Windowshoz képest. Persze ettől függetlenül könnyedén találhatunk Linuxos vírusvédelmi alkalmazásokat, ha szigorúbbra húznánk védelmi vonalunkat.
Könnyű átjárhatóság
Szimpatikus volt ezen felül, hogy a programok többsége Windows-zal kompatibilis formátumokat használ, így például az OpenOffice szövegszerkesztőjével rögtön tudtam .doc fájlba menteni, míg az Office-ba csak a legutóbbi szervizcsomaggal vált elérhetővé az ODT formátum. Persze ez csak egy példa, de nagyjából az összes Linuxos alkalmazásnál hasonló tapasztalatom volt.
Ha pedig valakinek nem lenne elég az operációs rendszer bőséges beépített alkalmazásai, akkor könnyen beszerezhet ingyen újakat. Az internet tele van jó Linuxos alkalmazásokkal. Ilyen például a GIMP, amelyet a Photoshop nyílt forráskódú megfelelőjének is nevezhetünk. A különbség kettőjük között csupán annyi, hogy az előbbi ingyenes. A grafikus felületnek hála az installálás egy Windows felhasználó számára is egyszerű: csomag letöltése, dupla kattintás, majd a YaST telepíti azt. A szoftverek frissítése és eltávolítása is hasonlóan egyszerűen, menedzselt módon történik.
A driverek és az eszközökhöz tartozó programok esetében azonban már nem ilyen kedvező a kép. Pláne ha azoknak nincs SUSE Linuxos megfelelőjük.
Programok eltávolítása
Az eszközkezelés témakörében ennek megfelelően nagyon felemás képet mutatott a SUSE Linux. A mobilnetes csatlakozó felismertetése és a mobiltelefonom szinkronizálása során ugyanis komoly falakba ütköztem. Utóbbi SUSE driver híján szinte megoldhatatlan feladatot jelentet. Igaz nem erőltettem meg túlságosan magam, mivel egy mélyebb informatikai tudással nem rendelkező ember bőrébe bújtam. Így abba hagytam a küszködést, amikor már kezdett túl bonyolulttá válni a feladat.
mariak
2011-03-27 18:06:23
Apám gépén fél Gb ram van és teljesen jól elmegy rajta a rendszer! Nekem 2 Gb van és minden tökéletes, szép, gyors és stabil. 1,5 éve használok Win7-et, de még sohasem fagyott le. Szerintem van olyan jó, mint a legjobb Linux. Vírusvédelemre oda kell figyelni, ennyi. Ennek ellenére, ha az új játékok kijönnének Linux-ra is (pl. World of Warcraft), biztosan váltanék.