15 éves az Internet Explorer

Az első kiadás

A kezdetek

Az Internet Explorer elsőként a Plus! for Windows 95 csomagban látott napvilágot, amelyért 49 dollár plusz költséget kellett fizetni az alap változathoz képest. Alapjául a Spyglass fejlesztőcég Mosaic böngészője szolgált, amelynek a redmondi szoftvercég megvásárolta a licencét, hogy egy kicsit továbbfejlesztve azt, be tudjanak lépni a grafikus felületű böngészők piacára. Fő ellenfele az 1994 végén megjelent Netscape Navigator 1.0 volt, amely ekkor még hatalmas népszerűségnek örvendett. "Az első verzió mérete nem volt sokkal több mint 1 megabájt, és tényleg nem csinált túl sok mindent. Tudtunk vele a világhálón szörfölni, de sokkal többet nem" - írta korábban Sandi Hardmeier, a Microsoft MVP szakértője.

Talán a fenti okok miatt az első kiadás nem volt túl sokáig érvényben. Pár hónappal később, 1995 novemberében megjelent az Internet Explorer 2, amely elsőként Windows 95 és NT platformokon volt elérhető, majd 1996 áprilisában a Windows 3.11 és Mac felhasználók is birtokba vehették mindössze 20 dollárért. Fő újdonsága az SSL, a web-sütik (cookie) és a hírcsoportok támogatása volt, valamint képes volt már alap JavaScript modulokat is kezelni.

A következő verzióig kevesebb mint egy évet kellett várni. 1996 augusztusában debütált az Internet Explorer harmadik kiadása. E változat már a Windows 95 OSR2 mellé járt, de ekkor még nem integrálódott az operációs rendszerbe. Az IE3-ban jelent meg elsőként a mai napig érvényben lévő kék "E" logó, amely az Internet Explorer szimbólumává vált. A redmondi szoftvercég szakértői e mellett frissítették az alkalmazás felületét, és a csomagba külön beraktak egy "Internet mail" klienst is, amelyből később az Outlook Express lett. A böngésző ekkor már képes volt kezelni a stíluslapokat (CSS), és az ActiveX-vezérlőket is.

Megjelenik a kék "E"

"Az Internet Explorer 3 képes volt .gif és .jpg állományokat megjeleníteni, miközben MIDI zenét játszott, vagy más zenét töltött be. A MIDI fájlok beékelése ekkortájt meglehetősen népszerű volt a személyes oldalakon, habár szerencsére ez nem vált később általánossá" - írta korábban Sandi Hardmeier. Ennek ellenére az IE3 a 10 százalékos részesedésével még mindig a partvonal mellett toporgott. Ezen időszak ugyanis még kétségtelenül a Netscape-é volt.


A böngészők trónján

A redmondi szoftvercég ezt követően teljes egészében magához ragadta a böngésző menedzselését, felvásárolva a Spyglass fejlesztőcéget 8 millió dollárért. Ezt követően úgy tűnik, hogy a redmondi szoftvercég magasabb fokozatra kapcsolt, mivel az Internet Explorer negyedik kiadása alaposan megnyirbálta a Netscape versenyelőnyét. Ez volt egyrészt ugyanis a Microsoft első operációs rendszerbe integrált böngészője, másrészt e verzió már az Acive Desktop technológiát is magában foglalta, melynek segítségével a rendszer asztalán is lehetett weboldalakat elhelyezni. A megoldásban ezen felül debütált az új Trident megjelenítési motor is, ami a mai napig használatban van. Újdonság volt még emellett DHTML támogatás, amely segítségével a webfejlesztők a korábbiaknál jóval látványosabb honlapokat alkothattak.

IE4: a legszebb fiú

E tényezőknek köszönhetően az Internet Explorer piaci részesedése az 1997-es 20 százalékról 60 százalékra növekedett 1999 végére, amit leginkább a Netscape szenvedett meg. Sőt később még a 90 százalékot is elérték. A Windows 98 integráció miatt megkezdődtek az első trösztellenes perek, mivel sok piaci szereplő nem volt képes megemészteni, hogy versenytársuk az egyre inkább elterjedő Windows operációs rendszernek a része, ami miatt a felhasználók nem akartak más böngészőt telepíteni a gépükre. A Microsoft emellett több eszközt is bevetett, hogy legyőzze fő ellenfelét. A számítógépgyártókkal kötött megállapodásokban kötelezővé tették az IE telepítését, míg a Netscape megjelenését tiltották. Lehetővé tették megoldásuknak minimális arculatváltását, így promóciós okokból több szolgáltató is a redmondi szoftvercég szoftverét kínálta ügyfeleinek. A FrontPage által készített oldalakat csak a saját böngészőjük volt képes megjeleníteni, e mellett igyekeztek a Netscape szabványait a lehető legjobban megjeleníteni.

Azaz míg az IE minden oldalt élvezhetően jelenített meg a fenti okok miatt, addig piacvezető vetélytársának problémái akadtak. Főként, hogy a Netscape négyes verziója nem fejlődött megfelelő ütemben. Csupán hibajavításokat tartalmazott, mivel a fő erőket a nyílt forrású Netscape, vagyis a Mozilla új motorjának megalkotására összpontosították. Így habár a Netscape eltűnt a történelem süllyesztőjében, a létrejövő Gecko motor mentén megszületett az IE modern trónkövetelője: a Firefox.

A Windows 98 második kiadásával (SE) - 1999 márciusában - megjelenő Internet Explorer 5 már kényelmes helyzetben találta magát, mivel elődje kikövezte számára a siker útját.  Főbb újdonsága volt a kétirányú szöveg megjelenítés, a közvetlen XML/XSL és a továbbfejlesztett CSS 1 és 2 támogatás. E mellett már tartalmazott egy kompatibilitási üzemmódot is, hogy a négyes verzióra optimalizált oldalakat megfelelően tudja megjeleníteni.

Az aranykor vége

Míg öt év alatt öt verziót élt meg az Internet Explorer, addig a történetének további 10 éve alatt csak három kiadás jelent meg. Közülük is a legéletképesebbnek a 2001 októberében Windows XP-vel együtt megjelenő IE6 bizonyult. A megújuló böngésző leginkább a biztonság növelésére és az adatvédelemre koncentrált, reagálva az interneten egyre inkább elburjánzó fenyegetésekre. Emellett e verzióban megjelent még a nyomtatási előnézet, az automatikus képméretezés és a média eszköztár, míg az XP SP2 popup blokkolóval és továbbfejlesztett letöltési ablakkal egészítette ki a böngészőt. Továbbá újdonság volt még, hogy e változatban jelentek meg a W3C által fejlesztett P3P technológia támogatását célzó eszközök is.

Az Internet Explorer 6 a Windows XP beépített alkalmazásaként hatalmas népszerűségre tett szert, amelyet a később - Vistával érkező - IE7 nem tudott megismételni. A megoldás finoman szólva is hallhatatlannak bizonyult, sok webfejlesztő bánatára. Hiszen habár már mindenki belerúgott, és már el is temették, még mindig 16,97 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Azaz az IE8 után a Föld második legnépszerűbb böngészőjéről beszélhetünk, amit nem biztos, hogy megérdemelt.

Eltemették, mégis halhatatlan

A 2006 októberében megjelent Internet Explorer 7 ezt a sikert nem tudta megismételni, pedig elődjéhez képest sok - Firefoxtól elesett - hasznos újdonsággal gazdagodott. Debütált az alkalmazásban a fülekkel elkülönített böngészés, az RSS támogatás, és a fejlett adathalászat elleni védelem. Ennek ellenére sorsa a Vistával fonódott össze, amely szintén a Microsoft egyik legkevésbé szép életutat befutó fejlesztése volt.

Az Internet Explorer 6-os és 7-es verziói a Microsoft szempontjából egy sötét korszak eljövetelét hozták. A fejlesztések látszólag - a verziók közötti hosszú idő és a kevés újdonság miatt - leálltak és a két kiadás mondhatni szembement a világhálóval. Nem igazán tisztelték a webes szabványokat, inkább erőből akartak diktálni. Sikertelenül. Mindez a Firefox malmára hajtotta a vizet, amely szépen lassan kinőtte magát a bukdácsoló Internet Explorer mellett.  E trend hazánkban is megfigyelhető volt. A Gemius adatbázisa alapján míg 2006 negyedik negyedévében a Firefox 10 százalékos részesedése mellett az IE6 magas, 70,90 százalékot tudhatott magáénak, addig két év múlva - 2008 végén - a Firefox 2 és 3 már 42 százalékot birtokolt, miközben az Internet Explorer 6-os és 7-es verziójának versenyelőnye 53 százalékra zsugorodott. Napjainkban már a Firefox 3 egyértelműen dominál hazánkban 53,06 százalékos piaci részesedésével, míg az Internet Explorer három utolsó kiadása csak 31,65 százalékot képes összeszorgoskodni. Globális mértékben hasonló tendencia figyelhető meg a Net Applications adatbázisa szerint. Habár a Földön még mindig az Internet Explorer a piacvezető böngésző, előny egyre inkább olvad, a Firefox és a feltörekvő Google Chrome nagy örömére.

Ezt a tendenciát úgy tűnik még a 2009 márciusában megjelent Internet Explorer 8 sem tudta megfordítani. Annak ellenére, hogy a böngésző fejlesztésénél a Microsoft elismerte a múlt hibáit, s a számadást követően a webes szabványok követését tartotta szem előtt. E mellett a redmondi szoftvercég mérnökei leginkább a védelem fejlesztésére összpontosítottak.  Így a böngésző része lett többek között a rosszindulatú weboldalak kiszűrésére hadba küldött SmartScreen Filter, az XSS alapú támadások visszaverésére képes XSS Filter és az InPrivate böngészési mód, ami anonim szörfölést biztosít a felhasználó számára. Debütáltak ezen felül a gyors munkát biztosító gyorssegédek, a vizuális keresés, és a webszolgáltatások tartalmát a böngésző felületén megjelenítő webszeletek. Úgy tűnik, hogy hiába, mivel az IE8 megjelenése nem tudta megállítani az Internet Explorer böngészőcsalád visszaesését. Talán csak tompította, mivel sokan nem képesek megbocsátani az IE6 és az IE7 vétkeit.

A torta után

Jelzés értékű, hogy úgy tűnik, az első 5 évhez hasonlóan ismét lendületben vannak a Microsoft fejlesztői. Nem sokkal az után ugyanis, hogy megjelent az IE8, a redmondi szoftvercég bejelentette, hogy készült már az Internet Explorer 9, amelynek az első publikus bétája már szeptember 15-ét követően kipróbálható lesz.

Az eddigi technológiai előzetesek alapján az Internet Explorer 9 visszaadhatja a böngészőcsalád jó hírnevét. A követni fogja a webes szabványokat (ACID 3 teszten a maximális 100 pontból 95-öt ért el), jelentősen felgyorsulhat a JavaScript motorja, ami böngészőbe integrálódik, e mellett a hardveres gyorsítás és a HTML5 támogatás révén képes lesz a web a legszebb arcát mutatni a várhatóan 2011-ben megjelenő böngésző alatt.

Az új, 9-es Internet Explorer

A Microsoft szempontjából a gond csak az, hogy a Firefox és az Opera is az Internet Explorer nyomában jár, akik hasonló újdonságok bevezetését tervezik. Ezek alapján nem várható, hogy az IE9 érkezésével a böngészőcsalád nagy feltámadáson fog keresztülmenni. Pörög a piac, és a versenytársak rögtön követik egymás lépéseit. Így fontos azon tényező, hogy egy megoldás mennyire cool. E tekintetben jelenleg a Chrome és a Firefox a felhasználók kedvencei. Ismerősök e megoldásokat ajánlják egymásnak, őket istenítik a fórumok, és róluk beszélnek az emberek. Az Internet Explorerre ellenben még mindig rosszfiúként tekintenek a múlt bűnei miatt. S ez az a tényező, amit nehéz fejlesztésekkel eloszlatni. Így várhatóan a Microsoft böngészője többé már nem lesz képes olyan dominanciára, mint a 2000-es évek elején. Nagyjából a piac felét uralhatja, de többet talán már nem.